Még egy picit pihentem. Nagyon kényelmes ágy és nem hinném, hogy többet fogok benne feküdni. De most mért fekszem itt?? Jobban végig mértem magam. Még a tegnapi ruhámba voltam... Mi történhetett tegnap?? Még ilyen kérdéseken járt az ágyam, de nem emlékszem semmire... Az eszmefuttatásomat az ajtó nyikorgása és a rajta belépő Tae zavarta meg.
-Na végre felébredtél haver! Boldog szülinapot!- mosolygott kicsit gúnyosan.
-Holnap lesz a szülinapom nem??- nyújtózkodtam egy utolsót.
-Nem ma van szeptember elseje...
-Tényleg?? Átaludtam a tegnapot??
-Éppen leittad magad tegnap...- komolyodott el a hangja.
-Oh... és, hogy kerülök ide?- masszíroztam meg sajgó halántékom.
-Hát mire észre vettük, hogy piához nyúltál már jó pár pohárral lehúztál majd elkezdtél velem ordibálni, hogy hogy képzelem azt, hogy én le akarok feküdni a barátnőddel és, hogy téged jobban szeret és vissza is fogod szerezni meg hasonlók...
-Bocsi, biztos csak az alkohol beszélt belőlem.- pirultam el.
-Rá se ránts nem vettem komolyan... De folytatom a sztorit. Szóval aztán elindultál Haehez, hogy visszahódítsd és el is vitted a kocsit. De azt még mindig nem értem, hogy tudtál seggrészegen biztonságosan elvezetni ide...
-Hát, mert én szuperhős vagyok.- röhögtünk fel.
-Jah és mi gyalog mentünk, mert pont az orrunk előtt mentél el a kocsival szóval 15 percnyi eseményről lemaradtunk, de Hae elmondása szerint rámásztál és ha nem kevert volna le neked egyet akkor nagy eséllyel megerőszakoltad volna...- ennél a mondatnál kitágultak a szemeim. Hogy lehetek ilyen vadállat mikor nem vagyok eszemnél?? Megdöbbenésem közbe folytatta.- Már a kaputelefont is úgy vette fel, hogy foggal körömmel harcolt ellened és futottunk fel a lépcsőn, pont időben megérkezve, mert te már lefogva őt vetted le a pólóját, de a történet még nem ért véget ilyen egyszerűen mert felkaptad Haet és ölben felvitted a szobába... Szerencsére mire felértünk Chimmel. Már kiütődve a sok piától terültél el az ágyán.
-Jézusom! Hol van Hae?? Bocsánatot kell kérnem tőle.- hadartam.
-Lent van.
-Köszi haver.- futottam ki, de mégegyszer visszanéztem Vre mert valamit nem értettem.-És te mit keresel itt?? Hol aludtál?
-Haevel a vendégszobában. Nem akartunk felébreszteni téged és azt láttuk a legjobbnak, ha vigyázok rá.- mondta széles mosollyal az arcán. De ugye azért nem feküdtek le?? Rohantam le a lépcsőn majd a nappaliba Haebe botlottam.-Hae én sajnálom az este történteket!- álltam meg a fájdalomtól ami már szét hasította a fejem.
-Mennyit ittál?
-Sokat.- nevettem fel.-Neked is mondtam fura dolgokat az éjjel?
-Hát párat...
-Oh soha többet nem iszom... Mit mondtam?
-Például, hogy "Nem hagyom, hogy Taeé legyél." vagy, hogy "Mégegszer akarlak mielőtt Vvel fekszel le." meg ilyenek... Honnan veszed, hogy le akarok-e feküdni vele?? Csak azért mert holnap nálam alszik? Pff...
-Hát jó... De emlékszel mi volt mikor először aludtam itt?
-Jó akkor picit elragadott a hév... Hiba volt neked adnom a szüzességemet.
-Most azt mondod hiba, de később megfogod bánni, hogy nem adtál még egy esélyt.- hajoltam az arcába.
-Nem hinném!- húzta mosolyra száját, de én a fejemhez kaptam. Ajj nagyon fáj...-Mi van megártott a sok alkohol szülinapos? Nem ma este kéne innod, buliznod?
-Nem lesz ebből buli... Amúgy se lenne szerintem. És emlékszel, hogy mikor van a szülinapom?- vigyorogtam le rá.
-Hát emlékszel mit csináltunk a szülinapodon!- tört ki belőle a nevetés engem idézve.
-Mennünk kéne Kook!- szólt egy mögöttem lévő hang a lépcső irányából. V gyorsan hozzánk sietett egy puszit nyomva Hae arcára (ami picit rosszul esett) indultunk el haza. Idegesen vezetett hazáig. Mi van most féltékeny vagy mi? Én csak beszélgettem a barátnőjével. Otthon kiszállva a liftből mindenki elém ugrott.
-Boldog szülinapot!- kiáltották egyszerre és elém nyomtak egy tortát.
-Kívánj valamit!- mondta gyerekes hangon Hope. Hmm mit kívánjak??
