Lassan előrántva a rezgő eszközt kissé megkönnyebbülve tapasztaltam, hogy Jungkook az, de skypeon hív... Még hozzá videohívás? Mért így hív? Talán bérgyilkosok elrabolták és végig akarják velem nézetni, ahogy kínozzák?
-Ki az?- hajol előre Suga, hogy ő is megtudhassa.
-Jungkook...- dadogom a nevét.
-Akkor mért nem veszed fel?- rivall rám Jimin.-Majd vissza hívunk titeket! Megyünk haza.- szólt bele Suga telefonjába majd elvéve tőle kinyomta mielőtt bármiféle válasz érkezett volna tőlük. De én még mindig ledermedve bámultam a fényes képernyőt majd pár másodperc után fogadtam a hívást a többiek unszolására. A gombot remegő kézzel nyomtam meg és miközbe töltött a szívem még mindig a nyakamban dobogott. Egyet fel lélegezve pillantottam meg a kijelzőn megjelenő alakot akinek hála istennek semmi baja se volt. A levegővételemre a hátul ülők előre hajoltak, hogy ők is lássák.
-Szia kicsim!- mosolygott rám szerelmem.
-Jungkook! Mégis hol vagy? Tudod mennyire aggódtam érted?- emeltem fel kissé a hangom.
-És mi is!- szóltközbe a Jimin és Suga.
-Tudom, sajnálom...- hajtotta le a fejét.
-Hol vagy egyáltalán?- vizsgáltam a homályos hátteret, de nem sok látszódott belőle.
-Busanban.- kapta fel tekintetét csapongó örömmel.
-Te mi a jó édes francot keresel Busanban?- akadt ki Suga egyhangúán.
-Bebizonytom, hogy nekem csak Hae fontos!- vigyorgott és az egyik kezét felemelte amiben valami fecni volt. Miután kicsit kiélesedett a kép látszódott, hogy az a fotó volt... Mit akar azzal? Egy másodperc alatt a másik kezével előkapott a zsebéből egy öngyújtót és azzal a mozdulattal fel is gyújtott a markában szorongatott fényképet. Akaratlanul is előcsalt pár könnyet ez a látvány, mivel örültem! Örültem, hogy ekkora áron is bebizonyította, hogy számára csak én vagyok fontos. Örültem, hogy már egy emléke sincs arról a lányról és örültem, hogy ő a barátom. A könnyeimet törölgetve villantottam rá egy apró mosolyt kimutatva a tetszésemet. A srácok csak összeráncolva a homlokukat pásztáztak szemeikkel mivel nekik elég zavaros lehet a sztori. Suga és Chim szerintem nem tud az egészről semmit, V pedig nem látta Kook cselekedetét.-Holnap indulok haza, puszi!- dobta félre az égő papírdarabot és gyorsan végetvetett a hívásnak. Széles mosollyal a nedves arcomon nyomtam vissza a készüléket a helyére.
-Mit gyújtott fel?- szegezte rám értetlen tekintetét mindkettő.
-Gyújtogatott?- csodálkozott Tae.-Legközelebb nem én vezetek...- fordította vissza a fejét az út felé. Én egy kérdésre se válaszolva bámultam magam elé fülig érő vigyorral. El sem hiszem, hogy ilyen messze ment értem... Ő a legcsodálatosabb fiú az egész világon!
-Nam egy kicsit ki fog akadni ha megtudja, hogy engedély nélkül utazott az ország másik felére...- röhögött Jimin.
-Tényleg! Visszahívjuk őket?- nézett körbe a legidősebbik.
-Hát inkább a telefonba kiabáljon, mint otthon...- motyogja V.
-Mondjuk igaz... Na tárcsázom maradjatok csöndbe!- utasított Suga és pár csöngés után fel is vette J-hope oppa.-Na hello! Kihangosítalak, mert nem akarom, hogy Nam a fülembe ordibáljon.- emelte el fülétől a készüléket és egy gombnyomással Hope röhögésétől lett hangos az egész kocsi.
-Ennyire vészes a helyzet? Na én is kihangosítalak, hogy akkor ne is engem üvöltsön le.- nevetett továbbra is.-Na akkor mi van Jungkookkal?- szólalt meg ismét kis idő múlva.
-Hát Busanban van...- mormogta Suga majd az egyik kezével befogva a fülét húzódott össze Rap Mon kiakadására várva.
-MI?- hallatszódott a leader hangja a háttérből és a többiek kuncogása.
-Kérlek, oppa ne haragudj rá! Értem csinálta... Ha valakire hát akkor rám legyél mérges!- mentettem Kookot hátra fordulva.
-Ez még nem mentség arra, hogy elutazott szónélkül...
-Tudom és biztos szólt volna csak akkor nem engedtétek volna el.- falaztam neki továbbra is.
-Még szép, hogy nem! Miatta kellett lemondani a mai próbákat...
-Állítólag holnapra már itthon lesz.- nyavalyogtam.
-Akkor lesz mit beszélnem vele...- mondta halálkomoly hangon majd valami recsegés hallatszódott a másik vonalról majd letették. Gondolom NamJoon elvette HoSeoktól a telefont, hogy befejezhesse a hívást. Mindenki arca elhűlt és elhelyezdve az eredeti pozítciójába ülte végig némán az út hátra lévő részét, csak a kinti eső nesze szűrődött be.
-Hé, Taehyung mért erre mész?- szólt előre egy idő után vékony hangon Chim.
-Lerakjuk Haet.- dörmögte.
-Jaa...- húzta a száját. Mi talán valami nem tetszik? Tényleg nem sokára meg is érkeztünk, de Tae leparkolt. Mért nem mennek egyből tovább?
-Most mért álltunk meg?- nyafogott a már félig alvó Suga.
-Mondtam! Hazavisszük Haet... És itt lakik.- magyarázta lassan a sofőr.
-De ahhoz minek megállni? Kipattan azt kész mi mehetünk is!- vitatkozott Jimin is.
-Gyorsan bekísérem ezt mehetünk is...- fordult hátra felháborodva. Ja, hogy erre ment ki a játék... Mért akar bekísérni? Talán beszélgetni akar velem?
-Ja, hogy ez... Mikor lett ilyen fontos ez a csaj?- borongott Suga alig hallható hangon a fejét a hideg üvegnek támasztva. Most mi a baja velem? Mert nyár végén még majdnem, hogy búnyózott, azért, hogy mellém ülhessen most meg... Szúrós pillantásokat felé vetve felé szálltam ki a kocsiból, de nem időztem ezzel sokat mivel eléggé szakadt az eső szóval egyből futottam is a kaputelefonhoz, hogy beüssem a kódot. V engem előre engedve léptünk be a meleg lépcsőházba. Egy kicsit már fáztam, szóval jó ez a kis meleg. Fent egy bögre kakaóval bebújok egy takaró alá és TVzem egész este! Sok volt nekem ez a nap... A lift a földszinten volt szóval szálltam is volna be, de V az elkaromnál megragadva húzott vissza.
-Ugye nem vetted magadra Suga szavait? Nem tudja még ő se mindig, hogy mit beszél...- nézett mélyen az íriszeimbe.
-Pff, hol érdekel engem Suga?- húztam egy gúnyos, hamis mosolyra a szám. Nem esett valami jól és lehetne kedvesebb is, de nem ez érdekelt most a legjobban.
-Vigyázz magadra!- hajolt hozzám közel. A liftből kiáradó kék fény beragyogta az egész arcát amitől tekintete még komolyabb lett.
Értetlenül bámultam fekete, csillogó szemeibe perceken át míg nem elindult az ajtó fele. Még sokáig néztem ahogy távolodó alakja kilép a lépcsőházból egyenesen a még mindig szakadó esőbe. Miért vigyázzak magamra? Most már, hogy azt hittem, hogy minden rejtélyre fény derült aztán erre most itt van még egy?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése