-Soha többé nem akarlak látni te szemét!-szóltam érzéstelen hangon, de mikor kiléptem a kórteremből Taehyung mérges szempárjával találtam magamat szemben."
Hát végül úgy döntöttem, hogy maradok. Szerintem ha elmentem volna Vvel vége lenne a barátságunknak... azt meg nem akarom. Jó lehet ez több, mint barátság, de akkor is. Már vagy fél óra eltelt mikor kilépett az ajtóna kettő röhögcsélő fiú, de mikor Jungkook meglátott mintha 180°-ban megfordult volna a szája, mert már inkább lefele konyult míg V boldog pillantásokat vetve rám intett, hogy mehetünk. Felálltam és elindultunk kifele. A parkolóban gyorsan előre siettem egy picit, hogy elfoglalhassam az anyósülést mielőtt Kook csapna le rá. Beültünk majd egészen a dormukig mentünk. Az úton kínos ült volt végig, de ez nem változott még egy jó ideig. Felértünk a nappaliba mire Jungkook rögtön a szobájába sietett. Biztos már alig várta, hogy megszabadulhasson tőlem. Tae megfogta a csuklómat és egészen a szobájáig húzott. Engem előre engedve maga mögött becsapta az ajtót és leültetett az ágyra. Még pár percig csak hallgattunk.
-Mért mentél be a kórházba?- törte meg a csendet egy idő után az elgondolkozó Tae és elém állt.
-Tudni akartam az igazságot!- suttogtam majd mélyen a szemébe néztem.
-Hae ígérem majd idővel mindenre választ fogunk adni!
-És az mikor lesz??- ocsúdtam fel.
-Idővel Hae! idővel...- komolyodott el a hangja. Kénytelen vagyok elfogadni ezt mert úgy látszik belőlük nem lehet semmit kiszedni. Azért megpróbálhatom mégegszer. Felálltam, egyik kezetmet a derekára tettem a másikat a tarkójára, úgy húztam lefelé a fejét. Ő kezeit a csípőmön támasztotta nagy levegőket véve, mint aki nem tud uralkodni magán. Húú talán beválik!- Nem akarsz ma is itt aludni?- kérdezte, de már szinte lihegett.
-Megakarod ismételni a tepnapelőtti estét??- hajoltam még közelebb és az egyik kezemmel a hajába túrtam.
-Akkor csak a szobámban leszünk.-mosolyodott el végre. Ezt hogy értette? Leakar fektetni?? Lehet picit bejön, de azért ez már túlzás lenne.
-Oké...-egyeztem bele, mert ha ágyba is akarna vinni akkor se hagynám neki! Ajkaink már majdnem összeértek mikor hirtelen kinyílt az ajtó. Hirtelen elváltunk egymástól és oda kaptuk a fejünket. Jungkook volt az... Meglepődött arccal állt és csak állt. Ohh hát ez biztos meglepte... De megérdemli!
-Kook félreérted!-szólt V a ledermedt fiúra.
-Beszélhetnénk négy szemközt Hae?- dadogta mire én csak bólintottam egyet. Tae mikor kapcsolt elindult kifele, Jungkook pedig kis lépésekkel egyre beljebb szúró pillantásokat vetve Vre. V maga mögött becsukta az ajtót Kook pedig leült elém a szőnyegre.-Szóval V és te....-köszörülte meg a torkát a földet nézve.- együtt vagytok?- kérdezte elbizonytalanodott hangon rám szegezve tekintetét. Ajj, de gyönyörű szeme van!
-Nem Kook tényleg félre értetted! Csak én másztam rá, hogy kiszedjem belőle amit akarok, de ő csak az áldozat hidd el!- próbáltam meggyőző hazugságot kitalálni, de mondjuk lényegében nem hazugság csak részben... Kook nevetett.
-Hogy lehettem ilyen hülye, hogy elengedtelek...- kezdte el vizsgálni a szőnyeget ismét.
-Jungkook, szerettél?- szegeztem neki a kérdést mire felkapta a fejét immár könnyes szemekkel.
-Szerettelek, szeretlek, szeretni foglak! Ha akarod ha nem!- állt fel és az ágyra támaszkodva közel hajolt hozzám. De nem csókolt meg csak bámult a szemeimbe. Ez csak a duma akar lenni vagy tényleg szeret??
-Ju-jungkook...- dadogtam.
-Csak azt akartam, hogy tud!- súgta a fülembe majd felállt és kiment a szobából.
V szemszögéből:
Ajj, hogy lehetek ennyire hülye?? Már kezdett megnyugtatni a tudat, hogy Kook sose fogja megtudni, hogy van köztünk valami Haevel, de erre tessék... Nem is kellett volna magamhoz ennyire közel. Remélem, azért Jungkook megbocsájt! Már pár perce bent vannak. Félek, hogy Kook elmondja mért szakított... Nem akarom, hogy Hae megharagudjon rám. Szerencsére ki is nyílt az ajtóm amin Jungkook lépett ki.-Te nem tudsz nemet mondani a csajoknak, igaz?- mosolygott rám majd el is ment. Mit mondott neki Hae??? Gyorsan berontottam a szobámba. Hae még mindig az ágyon ült.
-Mit mondtál neki az előbb történtekről?- háborodtam fel.
-Nyugi már! Csak azt, hogy én mozdultam rád és te ártatlan vagy. Szerintem el is hitte... De szerintem jobb lesz ha hazamegyek a cuccaimért az estére.
-El vigyelek?- nyugodtam le egy kicsit.
-Nem kell...- azzal el is ment. Úgy láttam Kook nem haragszik rám. Megpróbálom magamtól távoltartani Haet...
Hae szemszögéből:
Elindultam haza, hogy összeszedjem a cuccaimat. Jót tett egy kis levegő a fejemnek. Hazaérve a bátyjám vacsorát csinált.-Na végre, hogy hazaért kisasszony...-förmedt rám és egy pálcika szerű valamit dobott felém. Elkaptam és megvizsgáltam. Terhességi teszt volt...
-Haha, de vicces valaki... Mért főzöl még ma se jött a bejárónő??
-Nem.
-Remélem minden rendben van vele...-raktam le az asztalra a tesztet.-De csak magadnak főzzél mert ma is Vnél alszom.
-Ja csak barátok...-mormogta.
-Oppa!
-Jó na befejeztem.-nevettünk fel mindketten. Felrohantam a szobámba összepakoltam majd hívtam egy taxit, mert már azért sötét volt... Megisérkeztem a dormhoz. Felcsengettem majd V le is jött értem. Felmentünk és Tae még egy számomra ismeretlen szobába vitt. Az étkező volt az ahol már mindenki engem várt, hogy együnk.
-Szia Hae!- köszönt mindenki egyszerre még Kook is...
-Sziasztok...-köszöntem halkan majd leültem Tae mellé és nekiláttunk a vacsorának.
-Milyen a kaja Hae?-törte meg a csöndet Jungkook. Ezt most komolyan tőlem kérdezte?? Mi ez a hirtelen barátság??
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése