Reggel keresztbe feküdtem az ágyamon, úgy keltem fel. De mia??... Mégis mért? Kikászálódtam az ágyból és a konyha fel vettem a irányt, de valaki hirtelen lefogott.
-Mit csinálsz hyung?- kérdeztem értetlenül Rap Montól.
-Oh, ébren vagy?
-Mér ne lennék? Nem vagyok alvajáró...- röhögtem el magam, de a leader csak hallgatott.-Jaj, istenem mit csináltam?
-Hát éjszaka sokat kijöttél "alva". Először csak néztük mit csinálsz majd miután kihoztál egy kést a konyhából és V szobája felé vetted az irányt közbe avatkoztunk és a továbbiakban itt őrködtem, de sokszor kijöttél haver.... Egész éjjel nem aludtam.
-Tényleg?? Ennyire elvetemült lennék álmomba?? Bocsi, hyung!- villantottam rá egy gúnyos mosolyt mire ő csak hümmögött egyet majd elindultam a konyhába. Éppen Jin csinálta a reggelit, de mikor megpillantott ijedt tekintettel ő is azonnal rám vetette magát.-Jin! Ébren vagyok!- szóltam rá és toltam el magamtól.
-Biztos??- csípett a karomba egy nagyott.
-Áuu
-Oké ébren vagy... Éjszaka alvajá....
-Tudom már Nam elmesélte....- vágtam a szavába.- miközbe ő is rám támadott...-vetettem rá dühös tekintetem.
-Jól van na jó az elővigyázatosság.- tört ki belőle a nevetés. Lassan a többiek is kikászálódtak és a kaja is kész lett. Reggeli közben kínos csönd uralkodott a konyhában. A vége felé egy picit megszomjaztam szóval kezembe vettem a vizes kancsót, de nedves volt, ezért rögtön ki is csúszott a kezemből, bele a mellettem ülő Tae ölébe. Dühösen ugrott fel, mire mindenki elkezdett röhögni velem az élen.
-Direkt csináltad??- lökött meg.
-Dehogyis, kiesett a kezemből.- röhögtem még mindig.
-Oh, tényleg??- fogta a tányérját és egyenesen a képembe nyomta.-Bocs, kiesett a kezemből...- nevetett gúnyosan. Hát ha harc, legyen harc....
-Komolyan nem kellett volna! Én már nem vagyok éhes, de te mit fogsz enni?? Megvan!- vettem fel én is a tányéromat az asztalról szószerint hozzávágtam.-Jó étvágyat!- néztem szúrósan a szemébe, majd a nyakamnak ugrott és elkezdtünk verekedni mire végre a fiúk is felpattantak és próbáltak szétszedni minket.
-Na fiúk ez már szánalmas....- ugrott közénk Rap Mon miután az arcába vágtam egy pohár vizet, miközbe két-két ember lefogott minket.
-Én vagyok szánalmas? Ő jött össze a lánnyal akit szeretek!- förmedtem rá.
-Ez így nem mehet tovább! Te szépen szakítasz a lánnyal!- mutatott Vre.- Te pedig bocsánatot kérsz szépen és soha többé nem talákoztok azzal a csajjal!- ordított ránk Nam. Mi?? Nem találkozhatunk többé Haevel?? Szép volt Tae, megcsináltad! De lehet, hogy valamennyire az én hibám is... rá néztem a szemben lévő Vre akit épp ugyanúgy sokkolt ez mint engem.
-Szerintem hagyjuk őket kettesben!- javasoltam Chim. Intett Rap Monster majd bedobtak minket V szobájába egy ideig némán ültünk a földön és csak bámultuk a padlót, esetleg a plafont.
-Sajnálom haver!- szólalt meg egy idő után.-Lehet Hae nagyon jó barátom, de te leszel itt mellettem örökre! Én pedig hülye hallgattam Hae hülyeségeire... Nem ér annyit egy csaj, hogy összevesszünk ezen!
-Nekem nem kéne kiakadnom ezen! Szakítottunk Haevel és neki már nem kellek... Valószínüleg köztünk mindennek vége, de ti még lehettek boldogok. Maradj vele együtt!
-Biztos?- kapta fel a fejét.
-Biztos!
-Béke?- nyújtotta felém a kezét. Komolyan, mint az óvodások...
-Béke.- nevettem el magam.
-Na menj öltözni! Lassan itt a kocsi.- állt fel majd kimentem. Gyors összekészülés és már mentünk is a próbákra. Viszonylag gyorsan lementek és végre békében. Tényleg! Az éjszakai merénylet próbálkozásaimat még el se meséltük Taenek. Mindegy jobb ha nem tudja... Otthon gyorsan elfoglaltam a kanapét és végig feküdtem rajta. Rövid szunya után Tae töri meg a csendet, amint telefonálva kijön a szobájából:
-Oké, én is szeretlek kicsim. Hello!- enyelgett a telefonba. Biztos Haevel beszélt...-Te itt vagy Kook?- nézett felém miközbe eltette a készülékét.-Felébresztettelek?
-Ja...- mondtam halkan nyújtózkodás közben.-Mit beszéltél Haevel?
-Honnan tudod, hogy vele beszéltem?- húzta mosolyra a száját.
-"Oké, én is szeretlek kicsim. Puszika!".- idéztem gúnyos, magas hangon.
-Nem is mondtam, hogy "Puszika!".
-Na mit beszéltél vele?
-Csak holnap nála alszom. Ugye nem gond?- halkult el egy picit. És lesz abból alvás?
-Mért lenne?- próbáltam leplezni a csalódottságot.-Mondom szakítottunk...
-Jó, de azért jobb, hogy megkérdeztem... Nehogy megint vita legyen, tudod.
-Nem lesz!- mormogtam majd megsimogatta a fejem, hogy összeborzolja a hajam és távozott. Szomjas vagyok! Már megint... Ki mentem a konyhába ittam egy pohár vizet. Kéne valami rágcsálni való is. Kinyitottam a konyha szekrényt valami ropogtatni valóért, de mást találtam helyette. Mit keres itt egy üveg whisky? Sokáig méregettem a piát majd úgy döntöttem, hogy iszom egy pohárral. Végülis két nap múlva leszek 19. Töltöttem magamnak egy fél pohárral. Nem rossz... Majd töltöttem még egy kicsit és így tovább, asszem.
A napsugarai égették a becsukott szemem. Ki nem húzta már be megint a sötétítő függönyöm? Talán megint kórházban vagyok?? AZ lehetetlen túl puha ez az ágy. Ki ágya ez?? Olyan ismerős! Mintha feküdtem volna már benne... Lassan végre kibírtam nyitni a szemem majd felültem és alaposan körbe néztem. Mit keresek én Hae szobájában?? Hol van Hae? Mi az éjjel lefeküdtünk?? Mért fáj ennyire a fejem?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése